Magyar technika- és művelődéstörténeti publikációk →

Az építészet mesterei sorozatban: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos →

Egy hivatás 120 éve →

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle →

Élet és Tudomány →

Természet Világa →

Újpesti Helytörténeti Értesítő →

Tudás.hu →

KUTATÁS

Az egyetemi oktatók számára kötelező a publikálás az általuk művelt tudományterületen – különösen így van ez a PhD
képzésben fontos szerepet vállaló témavezetők esetében. A doktori.hu adatbázisban tíz publikáció adatait kell közzétennünk, amelyek közül ötnek a legutóbbi öt évben kellett megjelenniük.

Az egyetemi munkámhoz kapcsolódó kutatásaimról a honlapom OKTATÁS menüjében adok ízelítőt; itt a másik fő kutatási területemről számolok be röviden.

2004-ben, amikor a tulajdonosváltás miatt új igazgató került a Neumann-ház élére, véget ért a könyvtári szakterületen több mint három évtizede végzett szakmai munkám. Szerencsés fordulatként a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, dr. Bendzsel Miklós jóvoltából átkerülhettem egy számomra addig ismeretlen világ, az államigazgatás egyik fontos szakmai területére, ahol el kellett sajátítanom az iparjogvédelemmel kapcsolatos alapvető tudnivalókat.            

Néhány évvel később a Neumann-ház önállósága megszűnt, állományának nagy része beolvadt az Országos Széchényi Könyvtár különböző adatbázisaiba. Nemcsak a Neumann-házban digitalizált szövegek, de az egyik korábbi adatbázisunk, a Jeles napok is elérhetővé vált a nemzeti könyvtár online felületén. A Szabadalmi Hivatal és a Széchényi Könyvtár együttműködésének, illetve Sudár Annamária áldozatos munkájának köszönhetően a Jeles napok adatbázisba beolvadhatott az a gyűjtemény, amely a Hivatal munkatársai által a magyar feltalálók életéről szóló szócikkeket tartalmazta. Ez a tartalom a nemrégen teljesen megújult Jeles napok oldalán mind a mai napig elérhető.

 

Magyar technika- és művelődéstörténeti publikációk

A törvényi előírásoknak megfelelő hatósági feladatain túl a Szabadalmi Hivatal (mai nevén Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) legfontosabb feladatai közé tartozik a szellemitulajdon-védelmi tudatosság növelése. A Hivatal honlapjának főszerkesztőjeként ebbe a feladatba személyesen is bekapcsolódtam. 2011-ben elindítottuk a tudatosságnövelést szolgáló szellemitulajdon.hu honlapot, ahol rendszeresen megemlékeztünk a magyar technikatörténet jeles évfordulóiról.

Az itt említett két feladat, illetve a szakterülettel való folyamatos ismerkedés kapcsán egyre közelebb kerültem a magyar technika- és tudománytörténet világához. Nagy szerencsémre a hivatal 1896 óta megjelenő tudományos folyóirata, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle befogad ipartörténeti visszatekintéseket, így elkezdtem kutatni ezen a szakterületen. Publikált tanulmányaim jólesően pozitív fogadtatása indított arra, hogy egyre intenzívebben kutassak ezen a területen.

Joggal merülhet föl a kérdés, egy műszaki szakértelem nélküli könyvtáros milyen alapon válhat a technikatörténet területén tudományos publikációk szerzőjévé? Úgy vélem, aki követi a forráskutatás szigorú módszertanát, és a feltalálók munkásságának értékelése során nem a saját (laikus) véleményét fogalmazza meg, hanem szakértők értékítéletére támaszkodik, továbbá hajlandó a levéltárak mélyéről, az ismeretlen régi forrásokból felszínre hozni hiteles adatokat, mérnöki tudás nélkül is hozzá tud járulni a magyar technikatörténet oly kevesek által művelt feltárásához.

Az építészet mesterei sorozatban: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos

Az Újpest várossá fejlesztésében meghatározó szerepet játszó Károlyi grófok jelentős szerepet játszottak a magyar ipar fejlesztésében. Károlyi László gróf például téglagyárat alapított, ahol az akkor igen korszerű, kiváló építőanyagnak bizonyuló mészhomoktéglát is gyártottak. Az I. világháború előtt ebből az alapanyagból a korszak egyik legsikeresebb építészpárosa, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos épített egy hatalmas bérházat a pesti Belvárosban. (A jó állapotban lévő épület most is áll az Irányi utca és a Veres Pálné utca sarkán.) Bálint és Jámbor döntése jókora szakmai visszhangot váltott ki – erre figyeltem föl 110 évvel később, és elkezdtem kutatni a két építész életművét.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében 2019 és 2020 között öt részben jelent meg az építészpáros munkásságát feldolgozó tanulmányom, amely jó alapanyagul szolgálhatott a két évvel később a Holnap Kiadónál „Az építészet mesterei” című sorozatban megjelenő könyvhöz. A kötet építészettörténész szerzője, Merényi György korábban több publikációjában foglalkozott a Bálint és Jámbor építésziroda által tervezett épületekkel. Közös munkánk eredményeként láthatott napvilágot a több száz képpel illusztrált, 260 oldalas, reprezentatív kivitelű könyv.

A könyvben mintegy ötven fotóm szerepel, a könyvborítón is saját fényképfelvételem látható.

Egy hivatás 120 éve

Az 1896-ban alapított szabadalmi hivatal 120 éves fennállása alkalmából jelent meg egy reprezentatív kiállítású, öt szerző – Estók János, Papp László, Simon Dorottya, Vass László Ádám és Tószegi Zsuzsanna – kutatásait közlő tanulmánykötet. A Hivatal vezetése rám bízta a szerkesztői feladatokat, illetve két fejezet megírását.

A könyv adatai: Egy hivatás 120 éve. A Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig. Budapest, Typotex Kiadó, 2016. 276 p.  A szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb illusztrációkkal gazdagított kötet az interneten teljes terjedelmében hozzáférhető.

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

A Szemlében közölt technikatörténeti tanulmányaimban főként a magyar feltalálók által szabadalmaztatott találmányokra koncentrálok. 2015 óta 24 folyóiratszámban jelentek meg a dolgozataim, melyek közül 7 az iparjogvédelmi tudatosságnövelés körébe tartozik, 17 közlemény pedig jól vagy kevésbé ismert feltalálók, továbbá találmányokat, védjegyeket menedzselő üzletemberek munkásságát dolgozza föl.

Néhány példa: Némethy Emilt, aki aviatikai szakíróként szintén ismertté vált, a nemzetközi szakirodalom a világ legelső repülőgép-konstruktőrei között tartja számon. Legutóbb Kanadából kértek tőlem adatokat a papírkészítést Japánban kitanult Némethy Emilről. A maga idején „új Gutenbergnek” nevezték Kliegl Józsefet, aki a nyomdatechnikát akarta megújítani, de anyagi forrásainak szűkössége miatt terveit nem tudta megvalósítani. A vajdasági Versecen tanárként működő Wodetzky Lajos szinte ismeretlen: hóeke-találmányáról, illetve a szabadalmi jogai miatt az osztrák államvasutakkal vívott harcáról még a technikatörténeti munkák sem emlékeznek meg. Irinyi Jánosról szintén sikerült eddig ismeretlen életút-adatokat felkutatnom és közzétennem. Ennek a publikációmnak köszönhetően kértek föl az Irinyi szülőfalujában tartott bicentenáriumi ünnepségen való szereplésre.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében publikált tanulmányok mindegyike hozzáférhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.

Élet és Tudomány

A népszerű tudományos ismeretterjesztő folyóiratban 2008 óta 22 közlemény kötődik a nevemhez. Néhány cikk a szakmámhoz közelálló témákról, az internet veszélyeiről, a GDPR-ról, a plágiumról szólt, de írtam feltalálókról is. A cikkek többsége a világ különféle tájainak szépségéről és az ott élő népek kulturális emlékeiről – például Georgia, Feröer, Japán, Alaszka, Laosz – íródott. Ez utóbbi cikkeket saját fotóimmal illusztráltam, a címlapfotók is az én felvételeim közül kerültek ki. A Kaukázus első felfedezőjéről, Déchy Mórról írtat emelem ki közülük.

A rovatvezető néhányszor kért tőlem a folyóirat hátlapjára egy-egy érdekes felvételt. Eddig öt egészoldalas fotóm jelent meg a hozzá tartozó rövid ismertetővel:

Természet Világa

A másfél évszázados múltra visszatekintő folyóiratban 2015 óta 28 közleményem jelent meg. A rövid terjedelmű, hivatkozásokkal ellátott tanulmányok közül az elsőt Petzvál Józsefről írtam, akinek oly sokat köszönhet a fényképezés. Irinyi János születésének 2017. évi bicentenáriuma szintén alkalmat adott a megemlékezésre. Kétszer két részes művelődéstörténeti jellegű írásom jelent meg Angkor múltjáról és a romváros jelenéről, valamint Georgia és Magyarország kapcsolatairól, illetve a Kaukázus magyar felfedezőiről.

A folyóirat 2017-től Az Év Természetfotósa pályázat nyerteseivel készített interjúimat közli. A sorozat 2025 elején folytatódik.

Újpesti Helytörténeti Értesítő

A folyóirat szerkesztőjének felkérésére először 2019-ben írtam egy cikket Pfeifer Ignácról, az Egyesült Izzó igazgatójáról. Azóta évente több írásom olvasható a nyomtatásban megjelenő és online is elérhető helytörténeti folyóirat hasábjain.

Saját kutatási eredményeim alapján 2020 és 2024 között a lap az Újpestet alapító gróf Károlyi család tagjairól három, a nagy iskolaépítő Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond építészpárosról kettő, majd a város fejlesztésében oroszlánszerepet vállaló Wolfnerek három generációja által világhírűvé tett bőrgyáráról, illetve a család hölgytagjairól nyolc dolgozatomat közölte.